Silent Hill Homecoming

PS3 Teszt

(by KAtarSIS)

Előtörténet:

Ki ne ismerné a méltán híres Silent Hill sorozatot amelynek első része1999-ben látott napvilágot PlayStation konzolra a Konami jóvoltából.

Sokak szerint az egész Silent Hill azért született, hogy szembe tudjon szállni a horror játékok akkori „mesterével” a Capcom által alkotott Resident Evil-el. Azóta a játék hosszú sorozattá lett és ha emlékezetem nem csal még a legjobb horror játéknak való dijat is elnyerte. Az alkotásnak eddíg összesen 7 része született: a Silent Hill 1, 2, 3, 4, 0, Homecmoming illetve a Shattered Memories.

Plusz még pár „kiegészítő” (Silent Hill Experience ,Mobile, Orphan, Arcade)

Játék Történet:

Alex Shepherd igazi katona. A háttérben dúl a háború amikor arra ébred, hogy 1 hordágyhoz szíjazva tolja egy nem éppen szimpatikus „műtős” egy hosszú folyosón. Útja során szörnyű képek villannak be amelyekben az előzőre hasonlító orvosi munkatársak ölik sorra áldozataikat. Alex semmire sem emlékszik, a szabaduláson töri fejét amikor megérkezik egy műtőbe. , és magára hagyják. Ekkor kapjuk meg az irányítást az első feladattal amely az, hogy kiszabaduljunk szíjaink szorításából. Miután ez megtörtént szabadon barangolhatunk az építményben. Ahogy haladunk a „kórházban” úgy közeledik a végítélet is. Mikor Alex a halál „hírnökével” áll szemben akkor ébred fel szörnyű rémálmából egy kamion anyósülésén amit egy ismerős arc vezet. (Aki játszott az Origins-el egyből tudni fogja, hogy ki is a sofőr.) Út közben látunk egy táblát amelyre ez van írva: „Welcome to Shepherd's Glen”, (először ugyanis itt kell tevékenykednünk, persze a játék során el fogunk jutni Silent Hill-be.) Ez a város történetesen hősünk szülővárosa ahol azonnal szembetűnik, hogy valami nincs rendben. Sötétség borítja az egész helyet amelyre sűrű köd szállt. (Bár lehetséges, hogy csak egy rossz előérzet az egész) Na lényeg ami lényeg hazatérésünk oka az, hogy újra lássuk rég nem látott családunkat. Csak hogy amikor gyerekkori otthonunk ajtaján benyitunk az az érzés fog el bennünket mint a városba érkezéskor (üres és kihalt) senkit nem találunk. Miután körbe jártuk az emeletet lefele jövet megpillantjuk anyánkat aki szépen szólva megőrült annyit tudtunk meg tőle, hogy apánk Adam Shepherd, és öcsénk a 9 éves Joshua nyomtalanul eltűnt. El is indulunk megkeresni őket, Alexet rengeteg titok veszi körül főleg családjával való kapcsolatát.

De nem akarom lelőni a poént ezért inkább nem írom tovább a történetet.

Grafika:

Az első videók talán rossz képet adnak a megjelenésről, de a többi Silent Hill játékhoz hasonlóan nagyon jó grafikát kapunk, azt nem mondanám, hogy olyan hiper-szuper hogy ennél jobb nincs hanem inkább az a Silent Hill hangulatot idéző kicsit visszafogottabb grafika. A textúrák nagyon szépek és bővelkedik is benne a játék, elnagyolás csak pár helyen látszik és azt is csak az talál aki keres.

Ebben a rovatban kitérnék a fényekre és árnyékokra hisz ezek adják egy horror játék igazi hangulatát. Egyszóval élve REMEK az árnyékok és fények úgy vannak összedolgozva ahogy az kell, csodálatos ahogy lámpánk fénye a falra vetődik majd eltűnik.

Hangok,Zenék:

A zenékért Akira Yamaoka a felelős, és ebben a Silent Hill-ben is kiváló munkát végzett csak úgy mint az elődökben, a számok szomorúak, szívbemarkolóak és hangulatosak, nagyon hozzák a játék hangulatát. A hangokról is pár szó hiszen elengedhetetlenek. Úgy lettek összerakva, hogy akármikor halál hangulatot tudnak varázsolni a szívünkbe illetve félelembe tudnak tartani. Ennyit a zenékről és hangokról.

Akira ismét nagyot alkotott.

Irányítás:

A játék irányítása egyszerű, könnyen tanulható, a fegyver kezelés nem a megszokott sémát követi mert a célzás az L2 gomb nyomva tartásával lehetséges illetve az R2-vel lövünk, de ezt meglehet szokni csak idő kérdése. Több betűt nem is pazarolnék az irányításra, aki kipróbálja a játékot úgy is meglátja, hogy mi fán terem...

Játékélmény:

Talán szavakkal az egyik legnehezebben leírható dolog. Aki játszott már a sorozat akármelyik tagjával az tudja, hogy körülbelül mire számíthat, és az a tény, hogy megint ugyanabba a városba mozgunk mint az előző részekben az senkit nem zavar, hisz mindig találni új dolgokat, helyeket amik gyakorlatilag unhatatlanná teszik a helyet. Ennek a játéknak legalább akkora hangulata van mint a kis testvéreinek, ha nem nagyobb mert ebben a részben bizony vannak választható válaszok egy párbeszéd során. Ez sokszori újrajátszást eredményez mert válaszainktól, kérdéseinktől függ a játék történetének alakulása. (5 féle befejezés van a játékban)

Végszó:

Véleményem szerint egy NAGYON JÓ játékot kaptunk amely sokáig elszórakoztat bennünket.

Nagyobb hibák nincsenek a játékban, sőt kisebbek is csak helyel-közzel fordulnak elő. Mindenképpen érdemes rá beruházni azoknak akik szeretik az ilyesmi játékot. :)

Történet: 5/5

Grafika: 4.5/5

Hangok&Zenék: 5/5

Irányítás: 4/5

Játékélmény: 5/5

/ConosleEdge Corp. © 2010 /

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.